Valójában azonban nem másról van szó, mint a német kormány január eleji döntésének hatásáról. A kormány igyekezett megsegíteni a válság sújtotta autóipart, amely a kereslet visszaesése miatt küszködve a gyártótelepek átmeneti bezárására és az alkalmazottak rövidített idejű foglalkoztatására kényszerült. Ettől vezérelve azt találta ki, hogy 2500 euróval támogatja az új személygépkocsik vásárlását, olymódon, hogy - az államkasszából finanszírozva - 2500 euróért beveszik a legalább kilenc éves vagy annál idősebb autót, ha tulajdonosa új gépkocsi vásárlására hajlandó.
A németek lassan ocsúdtak fel, de január végétől szinte megrohamozták az autókereskedéseket. Egyre többen kívántak megválni a kilencedik évet betöltött, de addig dédelgetett "jószáguktól", hogy a 2500 eurós kedvezménnyel élve új gépkocsira tegyenek szert. A hírek szerint természetesen a kicsi és olcsóbb autókat részesítették és részesítik előnyben, köztük az Opel, a Volkswagen, a Fiat és a Citroen megfelelő típusait, de némelyest fellendült a nagyobb autók iránti kereslet is. Olyannyira, hogy több autógyár már bejelentette: újból megnyitja átmenetileg bezárt gyártótelepét, illetve az eddigi rövidítettről visszatér a normális munkaidőre.
A kormány által elhatározott "roncsmentő" csomag a tervek szerint az év végéig van érvényben, s a hatóságok hivatalosan egyelőre nem nyilatkoztak arról, hogy mindez az egyéb konjunktúraélénkítő intézkedésekkel együtt a büdzsét milyen mértékben terheli meg.
Steinbrück pénzügyminiszternek mindenesetre nincsenek illúziói, azt ugyanis már elismerte, hogy a gazdasági, illetve pénzügyi válság hatásai miatt foganatosított intézkedések az idei adósságokat csaknem 40 milliárd euróval növelik. Meg nem erősített hírek szerint ugyanakkor az állam a roncstalanításra 1,5 milliárd eurót irányzott elő, ami - matematikailag legalábbis - mintegy 600 ezer autóra elég.
Ezek a számok azonban a németeket a jelek szerint a legkevésbé sem érdeklik. A legfrissebb felmérésekből az tűnt ki, hogy az elmúlt hetekben csaknem 50 ezren jelentették be, hogy élni szeretnének a "roncsprémiummal", s új autót vásárolnak. Mindenesetre - mint szakértők állítják - még jócskán futja a keretből, sőt az sem biztos, hogy teljes mértékben kimerítik azt. Az autókereskedések mindenesetre január második felétől már zsúfolásig voltak, s különösen a kisautókból egyszerűen elfogytak a készletek. A várakozási idő pedig két-három hónapossá vált
Az idős autók esetében járó "roncsprémium" sikere láttán más, ugyancsak értékesítési válsággal küszködő iparágak is felbuzdultak. Az elektronikai cikkeket gyártók képviselői mind hangosabban követelik, hogy hasonló intézkedésekkel kellene elősegíteni új televíziók, videók vagy épp DVD-k vásárlását, de vérszemet kaptak a bútorgyártók, sőt egyes ruházati cikkek előállítói is. Képtelennél képtelenebb ötletek hangzottak el arra vonatkozóan például, hogy milyen kedvezménnyel lehetne adott esetben egy elhasznált, régi nadrágot vagy éppen cipőt vadonatújra cserélni.
Az autógyárak - mondani sem kell - üdvözölték az "égből kapott" ajándékot. Mindenekelőtt az Opel és a Volkswagen már most javasolta a kormánynak, hogy emelje meg a "prémium" összegét, s az év végében megszabott határidőt hosszabbítsa meg. Az autóipar 2009-re a német piacra mintegy 2,9 millió új személygépkocsi kibocsátását irányozta elő, a kormánynak köszönhetően most a gyárak abban reménykednek, hogy túlléphetik a 3 milliós határt. A Corsa megrendelései 70, az Astráé 30 százalékkal növekedtek meg. A Corsákat gyártó eisenachi üzemben február első hetében lefújták az eredetileg március végéig életbe léptetett rövidített munkát, s az alkalmazottak ismét teljes munkaidőben dolgoznak.
